„Mindig is jellemző
volt ránk, hogy nem a kézenfekvő dolgokat részesítjük
előnyben.”
Nem hiszem, hogy
különösebben bemutatásra szorulna a debreceni Tankcsapda, akik
március 6-án vágtak neki a tavaszi turnéjuknak, mely során a
tavaly októberben napvilágot látott Rockmafia Debrecen lemezük is
bemutatásra kerül. Az új album visszajelzéseiről, az újfajta
lemezterjesztés előnyeiről, a bandát érő kritikákról, és a
közeledő 25 éves jubileumról Lukács Lacival és Sidivel
beszélgettem az A38 hajó gyomrában.
Ma reggel belefutottam
a legutóbbi klipetek egy-két internetes kommentjébe, de a
harmadiknál abbahagytam az olvasást. El szoktátok olvasni ezeket a
véleményeket? Foglalkoztok egyáltalán az ilyen jellegű
kritikákkal?
Sidi: Ha jól akarsz
szórakozni, akkor érdemes elolvasni és jót derülni az ékes
szólásokon, de szerintem jobb, ha elkerüli az ember.
Lukács: Ha most
visszamennénk az időben, amikor még nem volt youtube meg netes
fórum és társai, szóval ’92 végére, amikor megjelent a
Legjobb méreg lemezünk, akkor még csak kazettán.
December 22-én.
Lukács: Így van és
1993 tavaszán-nyarán terjedt el az anyag országszerte. Mi már
akkor megkaptuk, hogy eladtuk magunkat, mondván egy rendes punk-rock
zenekar nem szerződik le egy kiadóhoz.
Ezt már akkor
kritikaként fogalmazták meg felétek?
Lukács: Igen, mondhatni
a Legjobb méreg albumtól folyamatosan megkapjuk az emberek egy
bizonyos részétől, hogy a régi Tankcsapda jobb volt, vagy már
csak slágereket gyártunk, meg hogy divatbanda lett belőlünk és
még reggelig folytathatnám a sort.
Ilyen és ehhez
hasonló kritikákkal a külföldi bandákat is megtalálják.
Sidi: Persze, ez egy
rakás bandánál megfigyelhető. Például a Metallica is megkapta,
hogy a Kill ’em all meg az …and Justice for all még jó volt, de
a Blacknél Hetfield-ék már teljesen eladták magukat. Amikor
kijött a Mi a fasz van? című nótánk, akkor valakinek azt
sikerült írnia, hogy „Gyerekek! Ennyire kell az a pénz?”
Lukács: Nekem is ez
ugrott be először. Valóban egy jól irányzott slágerként
aposztrofálható a dal, efelől semmi kétség.
Annyit látni a TV
műsorokban, de a rádió is ontja magából.
Lukács: Olyan komment is
születetett a dal kapcsán, ami arról szól, hogy a Tankcsapda már
tényleg csak rádióslágerekben tud gondolkodni. Akinek a Mi a fasz
van? rádióbarát sláger, annak a Tankcsapda valóban egy Dolly
Roll kategóriával egyenértékű banda, ezzel nem tudok vitába
szállni.
Sidi: Itt nem arról van
szó, hogy degradáljuk azokat, akik bizonyos kritikákat fogalmaznak
meg felénk, de az agyatlan fröcskölődésnek nem látjuk sok
értelmét. Mindenesetre a turnébuszban jókat szórakozunk egy-egy
aranyköpésen.
 |
| Fotó: Reszegi László |
Most, hogy ezt a témát
jól kiveséztük, térjünk rá az aktualitásokra. Március 6-án
indult el a Tankcsapda tavaszi turnéja. Tavaly a 8 állomásos Rock
a nevem arénaturnét nyomtátok végig, amit a debreceni Főnix
csarnokban egy hatalmas bulival zártatok, idén viszont a kisebb
klub bulikat részesítitek előnyben. Ráadásul Budapesten
egymáshoz viszonylag közeli időpontban háromszor is játszotok.
Mi ennek az oka?
Lukács: A tavaszi turné
általában a kisebb klub bulikkal kezdődik. Mindig is nagyon sokat
játszottunk klubokban, ebben nincs semmi meglepő.
A budapesti
állomásokra azért annyira nem jellemző a klubkoncert, vagy
rosszul tudom? 2009-ben a Diesel Club-ban volt ilyen méretű helyen
fellépésetek, ahol az első 4 album dalaiból szemezgettetek.
Lukács: Budapest
esetében ez kevésbé jellemző ránk, ez igaz. Ha innen nézzük,
akkor valóban szokatlannak tűnhet, hogy egyszer az ország
legnagyobb befogadóképességű helyein lépünk fel, aztán pár
hónap múlva egy 200 fős pinceklubban adunk koncertet. Mindig is
jellemző volt ránk, hogy nem a kézenfekvő dolgokat részesítjük
előnyben. Hogy a kérdésedre is választ adjak, az egész mögött
csupán az áll, hogy sokat szerettünk volna játszani a tavasz
folyamán. Azért döntöttünk három budapesti helyszín mellett,
mert ilyet még soha nem csináltunk.
Hogyan került a
lehetséges helyszínek közé a Kék Yuk? Bevallom, amikor először
láttam a koncertnaptárotokat a honlapon, azt hittem elírás
történt.
Lukács: Ahogy korábban
már szóba került, állandóan megtalálnak minket olyan kritikák,
hogy elszakadtunk a gyökereinktől, mert a Tankcsapda már csak
arénákban, meg a nagy fesztiválokon lép csak fel. A
kemény, old school punk-rockerek számára adott volt a lehetőség
végighallgatni egy ütős Tankcsapda műsort egy 200 fős
pinceklubban, ami a szó szoros és átvitt értelmében is egy igazi
underground hely. A mai A38 hajós állomás is, meg a Barba
Negrás est is klubkoncert. Sok bulit játszunk és jellemzően
kisebb helyeken, alapvetően ez a koncepció.
Milyen élményekkel
gazdagodtatok a Kék Yuk-as koncerten? Aréna után egy 200 fős
helyszín, azért mégis más élményt nyújt, nem?
Sidi: Átadom a szót
Lacinak. Laci, milyen volt a koncert?
Lukács: Köszönöm,
Sidi! Képzeld el, ha te nem lettél volna ott…
Sidi: …akkor Tamással
ketten jobban elfértetek volna a színpadon. Nekem egy borzasztóan
nosztalgikus és egyben hatalmas élményben volt részem. Nem
mondom, voltak bizonyos fizikális korlátai az estének. Mi csak az
első sort láttuk és minket is csak az első sorban lévő
keménymag látott. Utólag mesélték, hogy jó volt a buli, de csak
a fejünk búbját látták. Nyilván ilyen egy klubkoncert, de
bármennyire is pátoszosnak hangzik, nagyon jó érzés együtt
lélegezni, lüktetni a közönséggel.
Laci: Eladtad magad,
Sidi. Tök mindegy, mit mondasz! (nevetés)
Sidi: Mivel eladtam
magam, ezért most azt kell mondanom, amit a közönség hallani
szeretne. Viccet félretéve egy kimondottan emlékezetes este volt
és szerintem a többiek is így érezték. Laci nem, mert a
legjobban ő adta el magát.
Laci: Nem akartam
mondani, de megvettek, hát most mi csináljak?
Sidi: Akkor nincs mit
tenni, ezt jól látod. (nevetés)
Laci: Komolyra fordítva
a szót, a Tankcsapda a korai években rengeteget játszott hasonló
helyeken. Ha azt vesszük, a Kék/Vörös Yuk kifejezés is az
egykori Fekete Yuk-ra utal, ahol gyakori fellépők voltuk. Az egész
Yuk-as estének megvolt az a jó értelemben vett régimódi,
old-school feeling-je, hogy ezekkel a szép magyar kifejezéssekkel
éljek. A Tankcsapda mindig is szeretetett a közönséggel közvetlen
kapcsolatot tartani, erre a Yuk-as koncert kiváló lehetőséget
biztosított. Akik ott voltak a Kék Yuk-ban, azok tényleg ’csapda
rajongók, mert a kifejezetten barátságtalan idő és a hétköznap
ellenére megtiszteltek minket a figyelmükkel, amiért borzasztóan
hálásak vagyunk.
 |
| Fotó: Bauer Attila |
Beszéljünk egy
kicsit a legutóbbi, Rockmafia Debrecen lemezről. Miért egy „f”-fel
került a Rockmafia a lemezborítókra?
Sidi: Ennek teljesen
egyszerű oka van, hiszen eredendően a mafia olasz szó, amely egy
f-fel írandó. Különösebben nem is merültünk el ebbe a
kérdésbe. Nem hoztunk össze egy zenekari gyűlést, hogy most
akkor a magyarosított verziót vagy az eredeti olaszt használjuk.
Lukács: Én akartam, de
a többiek rám se bagóztak, mondván, hogy eladtam magam.
Sidi: Azt gondoltuk
legyen úgy, ahogy eredetileg írva vagyon. Így lett belőle
Rockmafia Debrecen.
Lukács: Emellett meg egy
összetartó brigád vagyunk, erre utal a lemezcím. Egy rockzene
köré csoportosuló banda, egyenesen Debrecenből. Hú, de szépen
hangzott!
Sidi: Úgy is
mondhatnánk, hogy egy kemény zenét játszó összetartó csapat
Debrecenből, de ez lemezcímnek kevésbé életképes.
Lukács: Dehogy!
Megjelent a Tankcsapda legújabb lemeze, kemény zenét játszó
összetartó csapat címmel. Kár, hogy előbb nem jutott eszünkbe.
(nevetés)
Sidi: Nyilván a mafia
szó magában hordozza az összetartást és az egységet, ezt nem
kell túlságosan magyarázni. Itt megjegyezném, hogy nem csak
hármunkról van szó, hanem az egész tankcsapatra, akik nap, mint
nap velünk vannak.
Mennyi fogyott eddig a
lemezből? Az arany és a platina státuszt már elérte.
Lukács: Most éppen
neutronlemeznél járunk.
Sidi: Nem is, mert
titániumlemeznél. Na jó, hagyjuk a hülyeséget! A napokban hagyta
el a 21 ezret, ami jól alátámasztja az álláspontunkat, miszerint
nem kell a cd-t temetni. A cd-nek igenis van létjogosultsága, csak
egy olyan árat kell szabni ennek a hanghordozónak, ami ma
Magyarországon megfizethető. Mi egy igényes digipack-os,
booklet-tel ellátott kiadványt, amilyen a Rockmafia Debrecen
korong, 990 Ft-ra lőttük be.
Lukács: Szerencsére
nagyon rövid időn belül igazolt minket a sztori, hogy igenis van
erre igénye a rajongóinknak.
Az eladási mutatók
is a ti elképzeléséteket a nem hagyományos, Mol kutas terjesztést
támasztják alá.
Lukács: Így van,
szerencsére.
Sidi: Ha bármilyen más
láncolattal szerződtünk volna le, akkor se lehetne ennyi helyen
megvásárolni a lemezt, mint ebben a konstrukcióban.
Lukács: Ha jól tudom,
összesen 272 helyen található Mol-benzinkút az országban, ahol
kapható az album.
Sidi: Azt se hagyjuk
figyelmen kívül, hogy az eddigi visszajelzések is azt bizonyítják,
hogy szeretik is, ami rajta van. A lemez maga van olyan erős,
hogy ezt a példányszámot generálni tudja.
A Mol terjesztésnek
hátulütőjét Tamás fogalmazta meg, miszerint ebben a
konstrukcióban nincs mód szervezett dedikálást tartani, mint anno
a lemezboltokban, vagy legalábbis nehezen kivitelezhető.
Sidi: Szinte lehetetlen.
Ezt most inkább a koncertek után, nem meghirdetett módon oldjuk
meg. Persze nem mindig jön össze, de azért az esetek túlnyomó
részében megvan rá a lehetőség, hogy a koncertek után megejtsük
az ilyen jellegű találkozásokat. Biztos vagyok benne, hogy lesz
még idén szervezett dedikálás, de egy benzinkútnál valóban
nehéz lett volna kivitelezni.
Lukács: Nem is arról
van szó, hogy nem tudtuk volna megszervezni, mert ha azt meg tudtuk
oldani, hogy egy benzinkúton koncertezzünk, akkor egy dedikálást
is megvalósíthattunk volna. Viszont lássuk be, a hajdúszoboszlói
12-es számú benzinkútnál meghirdetett esemény elég
életszerűtlennek mondható, érted. Valamit, valamiért. Rengeteg
előnnyel jár a Mol-lal történő együttműködésünk, azon belül
is a lemezterjesztés, eddig senki sem bánkódott amiatt, legalábbis
nem hallottunk róla, hogy nem tartottunk Budapesten vagy máshol egy
nagyszabású dedikálást.
 |
| Fotó: Bauer Attila |
A turné során kikkel
játszotok együtt? A mai nap a szintén debreceni Szeggel.
Sidi: Szerintem őket be
sem kell mutatni. Régóta tolják a szegeret, akarom mondani a
szekeret.
Lukács: A szegeret.
Sidi, brillírozol! (nevetés)
Sidi: Aztán a
székesfehérvári Burnout zenekarral, a Helo Zep!-pel Gödöllőről,
de az egyik helyszínen az Ektomorffal is együtt játszunk, meg
persze a helyi zenekarokkal.
Lukács: Sajnos elmúlt
az az időszak, amikor egy zenekar anyagi értelemben véve
megengedhetné magának azt, hogy egy ismertebb bandához verődve
egy két-háromhónapos turnét végignyomjanak. Egész egyszerűen
nincs a zenekaroknak annyi pénze, hogy saját maguknak
finanszírozzanak egy 12-14 állomásos koncertsorozatot, ezért
kísér minket más és más együttes egy-egy állomáson. Mi azzal
tudunk segíteni, hogy lehetőséget biztosítunk nekik, hogy
előttünk játszanak.
Tavaly a Legjobb méreg
lemezetek 20. évfordulóján, december 22-én eljátszottátok a
teljes lemezanyagot. Terveztek-e hasonló dolgot a következő Jönnek
a férgek vagy az azt követő Ember tervez kapcsán a 25 éves
jubileum küszöbén?
Lukács: A jövő év
valóban a 25 éves jubileum jegyében fog telni, de nem tartom
valószínűnek, hogy külön fókuszálni fogunk a Jönnek a
férgekre. Inkább az elmúlt 25 évet foglaljuk majd tisztességesen
össze. Hogy mi lesz 2015-ben, mikor az Ember tervez lesz 20 húsz
éves? Fogalmam sincs, de egyelőre 2013-mat írunk, ez a kérdés a
jövő zenéje.
Nemrég debütált a
New York-i Gun4Gun zenekar Dark Crown klipje, melyben Cseresznye tépi
a húrokat. Mennyire kíséritek figyelemmel Cserkó zenei életútját?
Tartjátok vele a kapcsolatot?
Lukács: Keserűséggel a
hangomban kénytelen vagyok azt mondani, hogy mi tartanánk vele a
kapcsolatot, de Levente néhány hónappal ezelőtt kijelentette,
hogy csak az ügyvéde jelenlétében hajlandó velünk kommunikálni.
Ez az ő kérése, amit maximálisan tiszteletben tartunk, ezért
direkt módon nem kommunikálunk egymással. Fizetjük az
ügyvédeinket, ők meg jól elbeszélgetnek egymással. (nevetés)
Sidi: A nótát
természetesen láttuk, szerintem teljesen rendben van.
Lukács: A dalt egyébként
már jóval korábban is hallottuk mielőtt még a videoklip kijött
volna.
Jövőbeli tervek?
Sidi: Szeretnénk jobban
eladni magunkat. Vannak érdeklődők, nekem már 4000 Ft-ot is
ajánlottak, tudom, hogy az összegekről nem illik beszélni, de
ezúttal kivételt teszünk.
Lukács: Napi 4000 Ft-ért
mindent bevállalunk. Lángra gyúlunk, ha kell. Aki olvassa majd ezt
a beszélgetést, az keressen meg minket a
www.barkinekeladjukmagunkat4000ftert.com-on,
írja meg a feltételeket, küldje el a lóvét a számlánkra és
már megyünk is! (nevetés)
És komolyan?
Sidi: A jövő év
nyilvánvalóan a 25 éves jubileumról fog szólni, aminek a
tervezése már elkezdődött, de azért ne szaladjunk ennyire előre.
Még a turné elején járunk, ami október elejéig el fog tartani,
de még az év végén is lesz pár koncertünk.
Lukács: Ez az évünk,
leszámítva az október közepétől november végéig tartó
szünetet, a turnézásról szól. Rengeteg koncertünk lesz,
rengeteg meghívásnak tudunk eleget tenni. Az év vége felé érezni
lehet majd a jubileum előszelét, amely a rajongók számára is
egyértelművé teszi, hogy mire számíthatnak a 25 éves
évfordulótól, de addig szinte megállás nélkül koncertezünk.
Ferenczi
Diszkográfia
1989 Baj van!! (Demo)
1990 Punk & Roll
1992 A legjobb méreg
1994 Jönnek a férgek
1995 Az ember tervez
1997 Connektor :567:
1999 Ha zajt akartok!
1999 Tankológia
2001 Agyarország
2002 Baj van!!
(újramasterelt)
2003 Élni vagy égni
2004 A legjobb mérgek
2006 Mindenki vár
valamit
2009 Minden jót
2012 Rockmafia Debrecen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése